Mint azt az előző bejegyzésemben említettem, a rézbánya egyike a világ legnagyobbikainak, egyben Erdenet szíve, motorja. 51 százalékban mongol, 49 százalékban orosz kézben van. Ezt talán a következő két illusztrálja a legjobban.

a barna hajú és szemű mongol család jól megérti egymást a szőke, kék szemű oroszokkal; sarló-kalapács

Ide indultunk péntek reggel, természetesen az elmaradhatatlan sisakok kiosztása után.

 indulásra készen az egyetem előtt

 A külszíni fejtés mellett a a sziklák zúzásának folyamatát, és a réz kiválasztását is bemutatták, igen érdekes képeket és videókat készítettem, kattints a tovább gombra ezek és a beszámoló megtekintéséhez.

Először a hegy tetejére vittek minket, ahol fényképes bemutató szemlélteti hogyan nézett ki a környék a bányászat megkezdése előtt. Az 1600 méter magas csúcsnak mára nyoma sincs, körkörösen haladnak egyre lejjebb, a négy-öt folyamatosan dolgozó markológép által kivájt szikladarabokat a Discovery Channelről már ismerős óriási sárga dömperek szállítják a zúzdákba miután percekig köröztek egyre feljebb emelkedvén a szinteken. Jelenleg kevesebb, mint 1000 méteres magasságban járnak, 600 métert nyomtalanul eltüntetve az óriási hegyből. Érdekesség: a 600 méter pontosan az a mélység, ahol a híres chilei bányászok rekedtek, de fölülük nem hordták el az egész hegyet, a 60 centiméter átmérőjű csatorna fúrása is több, mint két hónapot vett igénybe.

Így néz ki most külszíni fejtés, sajnos a videó nem adja vissza a szédítő méreteket. Az aprónak tűnő mozgó pontok a hatalmas sárga dömperek.

külszíni fejtés

A műholdképen látható, hogy a bánya nagyobb, mint a város.

(A térkép mozgatható, zoomolható.)

Nagyobb térképre váltás

Még ennél is érdekesebb látvány fogadott a feldolgozó üzemben. A hatalmas épületbe lépve először csak halk zajt hallottunk, mintha a felettünk lakó porszívózna. A kacskaringós szűk folyosókon egyre beljebb haladva azonban a hőmérséklet mellett a zaj szintje is emelkedni kezdett, az állandó morajlásból, az épület remegéséből éreztük, hogy valahol felettük hatalmas erők dolgoznak. Érthető módon ez az orosz feliratokkal és figyelmeztetésekkel kiegészítve baljós érzéseket ébreszt az emberben.

Az első csarnokban hatalmas hengerek forogtak nagy sebességgel, az ezekben található tíz centiméter átmérőjű vas golyók zúzzák szét a szikladarabokat.

A vasgolyókat a bánya egyik beszállítója gyártja, a következő képeken a formákat és a kiöntött golyókat láthatjátok. Két kemencében közben folyamatosan zajlott az olvasztás, a kohók fölött munkások egy-egy hosszú rúddal kevergették és adagolták a vasat, az arcukon lévő maszkot csak akkor levéve, mikor cigarettára gyújtottak, mégpedig a rúd izzó végének segítségével.

A hengerekből kikerülő őrölt szikladarabokat egy olajos oldatba helyezik, és itt következik a folyamat legérdekesebb része. A felülről nyitott tartályokba levegőt vezetnek, a réz pedig a buborékokhoz tapadva tör a felszínre, ahol egyszerűen kifolyik a tartály szélén, ahogy az a videón is látszik.

A bánya meglátogatása után sorban végig jártuk a beszállító és feldolgozó üzemeket, ahol főként tömböket, lemezeket és kábelt gyártnak az itt bányászott rézből. 

Erdenet lakói nem félnek attól, hogy a bánya kimerülne, számítások szerint még több tíz évig biztosít nekik az átlagosnál jóval nagyobb keresetet.

Urban legend: fizetésnapokon az árak megduplázódak a városban.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.