Műhely, bónusszal

2010.10.07. 08:51

A mai nap éppen megfelelő arra, hogy kiszakadjunk kicsit az étel-kosárlabda-meleg víz aranyháromszögből, és bemutassam az egyetem mechanika tanszékének laboratóriumát, műhelyét. Előre szólok, ehhez különlegesen rossz minőségű képeket fogok felhasználni.

Amikor nem a tanáriban lopom a napot (azaz kávézok, blogot írok és internetezek), akkor általában a műhelyben található üvegkalitkában szenvedek a tanszék koreai eredetű, igen egyszerű felépítésű CNC gépével. A kiemelt részek csak az igen perverz olvasóknak íródtak, így ha nem érdekel mi az a CNC, és kihagynád az unalmas részleteket, nyugodtan ugorj tovább.

CNC(Computer Numerical Control): programozható mikroszámítógép által vezérelt szerszámgép. Az lenne a cél, hogy hibátlanul tudjuk irányítani a CNC gépet a laptopról is, modern CAM programok segítségével, de az egyelőre ellenáll, és csakis a koreai program akaratának veti alá magát. Többek között a program és a koordináta rendszer változtatásával próbálkozunk, egyelőre inkább kevesebb, mint több sikerrel.

 labor

 A labornál jóval érdekesebb és otthonosabb hely a műhely. Ez lényegében egy nagy hangár tele régi, főleg orosz gyártmányú öntöttvas szerszámgéppel. Többféle eszterga, fúrógép, marógép és köszörű mellett számomra egyelőre ismeretlen rendeltetésű masinák is megtalálhatók itt.

A gépekből szivárgó, és a kenésükhöz használt olaj szaga teszi oly otthonossá a termet, ez az illat a tipikus műhely ismérve bárhol a világon.

Szintén a műhely a helyszíne a különleges kísérleteknek, ma például egy házilag készített kemencében olvasztottunk alumíniumot. 

 

Az agyaggal és téglákkal jól kibélelt kis kemence oldalán egy öreg kompresszor és egy gázégő segítségével vezettük be a hőt, mely megolvasztotta az alumíniumból készült régi kilincseket, díszeket. Az olvadt alumíniumot homokkal bélelt edénybe öntötték, az így kapott rudakat diákok fogják vizsgálni anyagszerkezettan óra keretein belül. Míg az alumíniummal és ólommal sikerrel jártunk, a jóval magasabb olvadáspontú vassal és rézzel már nem bírtunk.

És végül jöjjön a megígért bónusz. A tanári szobába visszatérve eggyel többen vártak a megszokottnál: egy kisegér próbálta meg szabotálni a munkát a hálózati kábelek rágcsálásával. Vagy egy igen bátor, de lassú egyed volt, vagy éppen ebéd után láttuk meg, az ebéd pedig a sarkokban elhelyezett patkányméreg lehetett. Én a második eshetőségre gondolok. Végül az egyik tanár a kezére zacskót húzván elkapta a szerencsétlen állatot és kidobta az ablakon. Ha még nem késő, az érzékenyebb lelkületűek megnyugtatásául közlöm, az iroda a fölszinten található.

A bejegyzés trackback címe:

https://mongolia.blog.hu/api/trackback/id/tr192352356

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.