Hétvége

2010.09.13. 09:32

Egy rövid kitekintés idejéig ott folytatnám a gondolatmenetem, ahol az előző bejegyzében abbahagytam: csak a 6-0, szép volt fiúk!

És most ugorjunk 6000 kilométert keletre, és lássuk itt mi történt a hétvégén.

Pénteken este az iskola igazgatónője vacsorára invitálta az iskolában dolgozó külföldieket, egy helyi éttermbe mentünk, kilencen. Legnagyobb bánatomra senki sem próbálta ki a hungarian goulash-t, én is a diós(!) fűszerezésű csirke gulyást választottam, az itt megszokottakhoz méltóan most is akkora adagot szolgáltak fel, hogy majd' mindenki elpilledt a vacsora végére. Ilyenkor esne jól egy erős kávé, de a mongolok nem főznek (sem török, sem pedig olasz módon) kávét, porból készítik azt. Még "kotyogós" kávéfőzőt sem lehet kapni. A helyi Tiger sör azért jól csúszott.






Ha már italok! Érdekes módon az összes jó minőségű rostos üdítő sokkal olcsóbb a Coca Colánál vagy a Pepsinél, háromnegyed liter multivitamin dzsúz 100 Forintért kapható az éttermekben.

Szombaton a színház előtti téren találkoztam a koreai barátaimmal, ahol egy kisebb vásárt tartottak, leginkább zöldségeket árultak, de aki akart tevegelhetett is, az érdekes dolgok viszont a vodkás standnál történtek. A kóstoltató lányok először az egyik koreai srácnak adtak valamit, aki nagy öklenedezések közepette adta azt vissza, vízért könyörögve. Nekem ezt a kihívást természetesen el kellett fogadnom, ilyen esetekben be kell bizonyítani, hogy milyen tökös a magyar: én is kértem egy pohárral. Bár erős italra készültem, ez még engem is meglepett, nem fáztam az következő percekben (mondjuk addig sem). Nem tudom, hogy mi lehetett az üvegben, de a címkére 96% volt írva, bízok benne, hogy nem tiszta szeszt itattak velünk...


 piac a színház előtti téren

 ami nálunk a póniló, az itt a teve: egy búcsú elmaradhatatlan kelléke

 emberek hús válogatnak és kóstolnak a színház aulájában

Este egy koreai éttermbe mentünk vacsorázni, ami darhani szinten elég jó hely. Az asztalokban külön sütő rész található, ha az ember olyan húst választ az étlapról amit maga szeretne megsütni, vagy a pincér a saját asztalánál készíti el neki a választott ételt. Én bíztam a koreaiak ízlésében, akik a rendelést leadták. Ameddig az étel készült teával kínáltak minket, ami aztán nem jelent meg a számlán; a teafogyasztás korlátlan és ingyenes. Kihozták a pálcikákat is, de láthatták rajtam, hogy nem erősségem a kézügyesség, szerencsére csomagoltak pár villát is.

holnap jó minőségű képre cserélem

Az ételeket kis edénykben szolgálták föl, legalább tizenöt félét, és majd' mindegyik nagyon finom volt.

Tudom magamról, hogy ízlenek a csípős, fűszeres kínai, koreai ételek, így nem lepett meg hogy jót ettem, a számla végösszege annál inkább. Fejenként kevesebb, mint ezer forintot fizettünk. Bár kezdek hozzászokni az itteniek viselt dolgaihoz, az itteni élethez,  szerencsére az éttermi árakon még meg tudok lepődni.

A bejegyzés trackback címe:

https://mongolia.blog.hu/api/trackback/id/tr812292223

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.