Úgy érzem, viszonylag gyorsan sikerült akklimatizálódnom, mondjuk a leszállást követő negyedik órában. Eleinte fennakadtam bizonyos dolgokon, mint például az állandó és szűnni nem akaró köpködés (nem csak a férfiak részéről), valamint az utakon szabadon átkelő (bizonyos esetekben ott megálló) állatok. De mára olyan szinten illeszkedtem be, vagy szoktam meg a helyi viszonyokat, hogy kezd egyre nehezebbé válni észrevennem az európai szemnek érdekes, megdöbbentő dolgokat. Ezekből gyűjtöttem össze egy párat, felsorolásszerűen:

- A meleg víz hiánya: teljes természetességgel közölték velem, hogy meleg víz október elsején lesz, hagyományosan ekkor kapcsolják be ugyanis a kazánokat. Addig marad a már leírt 2,2 liter vizes tusolás tuningolt változata, a 6,7 literes fürdés (vízforraló+Coca Cola üveg+ásványvizes palack).

- Internet: a kollégiumban természetesen nincsen internet, az érdekesség az, hogy a tanári szobában is csak korlátozott mértékben. Megosztjuk ugyanis a LAN kábeleket, mivelhogy kevesebb van belőlük , mint számítógépből, így valaki mindig offline marad.

- Állatok: a kollégiumot a belvárossal összekötő rész ad otthont a teheneknek, és a már bemutatott kutyafalkának. Szintén itt található a "Tea house" nevű kedves kis étterem, ahol én magam is előszeretettel étkezek. A minap látottak alapján azonban elgondolkozok a folytatáson. Aki látott már nagyobb testű állatot vizelni, az tudja hogy mind az ürülő mennyiség, mind az időtartam meglepően nagy tud lenni. Na ezek a kedves tehenek pontosan az étterem bejáratában végezték a dolgukat.

- Tornaterem: a helyi csarnokokban az az érdekes, hogy parketta helyett deszka/léc borításúak, és a világításukra kísérletet sem tesznek. Általában mindkét oldalon ablakok találhatóak, ezek biztosítják a fényt, így a sötétség beálltával a játék véget ér.

- Divat: számomra meglepő módon az összes diák öltözéke megfelel a nyugati kultúrában elvártnak, lányt pedig egyszerűen nem látni magas sarkú cipő és szűk farmer nélkül.

-Autók: erről a témáról már esett szó, de a helyzet változott Darhanban. Itt már kizárólag jobb kormányos autók találhatóak, 90 százalékban Hyundai (ejtsd: hándéj) és Toyota, a maradék tíz százalékon pedig kisebb japán és koreai márkák osztoznak. Sajnos Ladát, vagy egyéb orosz autót még egyet sem láttam, pedig az orosz határ csak 150 kilométer innen. Kérdésemre a nagy fogyasztással magyarázták az orosz autók teljes hiányát. Szerintem csak nem tudnak manuális váltót kezelni, de még az automata váltós kocsik vezetése is komoly problémákat okoz nekik.

-Magyar befolyás: érdekes, de a nagy távolság (6000 km) ellenére több magyar dologgal is találkoztam a városban. Akácméz és virágméz kapható, a címkén csak magyar szöveg szerepel. Az egyik étteremben Hungarian goulash-t rendelhetünk, a másikban pedig a "Bikaver" szó szerepel a borok között. Attilát, a hunok királyát jól ismerik, néhányan mongolnak tekintik, valamint jól ismerik a kettős honfoglalás elmélete szerint a hunokkal egy időben a kárpát medencébe érkezett avarokat is, az avar szó mongolul is avar. Szintén érdekesség, hogy egy jobban értesült, és az európai focikultúrában igencsak járatos barátom jól ismeri Gera Zoltán nevét, és sajnálatát fejezte ki a svéd, később gratulált válogatottunk Moldávok elleni meccse után.

-Félénkség: részt vettem a diákok amerikai tanár által tartott angol óráján. Tom, a tanár is megerősíette, hogy nem a tehetség, vagy a szorgalom hiánya a legnagyobb probléma, hanem a diákok félénksége. Nincsenek hozzászokva, hogy több ember, esetleg idegenek előtt hangosan megszólaljanak. Ez főleg a lányok esetében kirívó.

-Jurta a panelok között: néhány ideiglenes jurta fedezhető fel a nagy panel lakótelepek között. Állítólag pár napig ezekben helyezik el a halottaikat, mielőtt eltemetnék őket.

Mára ennyi érdekességet sikerült összegyűjtenem, és mivel holnap valószínűleg nem születik poszt, hétvégenként pedig offline vagyok, nem maradt más hátra, mint most leírni a buzdító sorokat: holnapután Hajrá, Lilák!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.