Három hónap, képekben

2010.12.02. 11:41

Nem csak az év, de az én mongóliai kirándulásom vége is egyre közelít, ez tipikusan az az időszak, mikor visszatekintünk az elmúlt hónapokra és elemezzük a velünk történteket. Én ezt 14 kép segítségével szeretném megtenni, melyeket önkényesen választottam ki Mongólia című mappámból. A válogatási szempontok tortájában csak kis szelet jutott a táj szépségének, a kép minőségének, a legnagyobb hangsúly a képhez kötődő emlékeken volt.

Időrendben talán a következő kép készült el először.

Iskolánk igazgatónője közös vacsorára invitálta a külföldieket, a kedves gesztus megalapozta a barátságot az amerikaiak, a koreaiak és köztem.

Szintén nem sokkal érkezésem után kerítettünk sort az Amarbayasgalan apátság megtekintésére, ahol volt szerencsém pár szót váltani Mongólia miniszterelnökével, akivel közös fénykép is készült, a balomon látható.

Az apátsághoz tartozó Buddha szobor tövében készült a következő kép, amely hűen mutatja be a képzeletünkben élő mongol tájat: kék ég, zöld fű, szép hegyek és jurták, ráadásként jómagam.

Az apátság megtekintését a grillezés követte, a tradicionális mongol Khorkhog mellett saslikot is készítettünk.

 

A természet után következzen az ipar, nagy élmény volt a darhani fémöntöde meglátogatása, természetesen biztonsági sisakban.

Az iparnál és a "wear helmet" jeligénél maradva jöjjön ez az erdeneti túrán készült kép, mikor is a világ tízedik legnagyobb bányáját és a rá épülő gyárakat, üzemeket látogattuk meg.

Kintlétem során megismerhettem az igazi mongol vendégszeretetet is, Nagi barátom kisebbik fiának első hajvágásakor készültek a következő képek.

a társaság legidősebb tagja végzi el az első vágást, melynek a kissrác jól láthatón nem különösebben örül 

 az ünnepséget záró lakoma 

Öt bejegyzésben számoltam be a túráról, melynek során a Sainsand mellett található energizáló központba látogattunk, ekkor készültek a következő képek:

 napfelkelte a sivatagban

 szabadon legelésző tevékkel 

 séta a Fekete hegyre 

 a hegyen a szélbe kiáltott álmok valóra válnak

Az utolsó előtti kép az orhoni lovastúrán készült, melynek során elképesztő bátorságról tettem tanúbizonyságot: megültem ezt a kis fakót.

Az egyelőre utolsó kép a város határában készült, a középen "t" betűt formázó alak vagyok én. (Egyelőre, mivel még bízok jó képek születésében, mondjuk a hétévégén Ulánbátorban.)

 

A bejegyzés trackback címe:

http://mongolia.blog.hu/api/trackback/id/tr822488052

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

julia_anna 2010.12.02. 21:23:35

Itt ősöd! Végre megtaláltam a módját hogy kommentálhassak,Julcsi gépén keresztül. Minden nap vártuk és néztük a friss bejegyzéseket. Szuper lenne még több élmény Neked ott, ezáltal nekünk itt, fotók, e-mailek, sms-ek, a legjobb viszont már a találkozás lesz! Ezt várjuk!