True mongolian grill

2010.09.06. 09:10

A kolostor meglátogatása után újra beszálltunk a kisbuszunkba, hogy egy patakok szabdalta völgyben, fák által széltől viszonylag védett helyen letáborozzunk. Biztos vagyok benne, hogy a Budapest-Bamako több amatőr résztvevőjének meggyűlt volna a baja a tereppel, de a mi Ssangyong buszunk kis kipufogó-horpadások árán simán vette az akadályokat.

A kiszállás után mindenki meglepő fürgeséggel és szorgalommal látott a dolgához, az embernek az volt az érzése, hogy előre megbeszélték és felosztották a feladatokat. A busz hátujából előkerült egy sátor, egy üst, egy bogrács, egy grill asztalka, teríték, labdák és az italok, valamint a leglényegesebb: egy zsák nyers birkahús, amit azonnal le is tettek a tehénszaros földre. A hús mindeddig a csomagtartóban pihent a zsákban, mondhatjuk érlelődött.

A tanári kar hölgy tagjai egy körbe leülve nekiláttak a zöldségek megpucolásának, a hús feldarabolásának, míg a férfiak sátrat vertek, kis köveket hordtak össze, tüzet csináltak (természetesen tehéntrágyával begyújtva azt) és vizet hoztak a patakról.

 A víz a bográcsba került, a tea készítése volt az első feladat. Közben a birkahús egy részét tejfölös, sós, fűszeres pácba forgatták, másik részét nagyobb darabokban hagyva félretették. A tűzből kivett parázsló fadarabokkal megtöltötték a grill asztalkát, és ezen a parázson kezdtük sütni a bepácolt húst, méghozzá saslik formájában: a nyársra uborka és sárgarépa került a hús mellé.

 Természetesen amint megkezdődött a sütés előkerült a Chinggis Khaan vodka is, egy embernek csak az volt a feladata, hogy körbejárjon egy feles pohárral, és mindenkit a lehető legtöbbször megitasson. Barátok közt nem jelentett problémát, hogy ugyanaz a pohár járt körbe egész délután.

Miután elfogyott a finom saslik, és legalább két üveg vodka, megkezdődött a tradícionális mongol főétel elkészítése. Itt kerültek újra képbe az összehordott, később tűzbe dobott kövek. Egy nagy lezárható tetejű üstbe (ami a régi magyar tejeshordókhoz hasonló) bedobáltak pár követ, majd húst, sót, zöldséget. Ezt a műveletsort addig ismételték, míg tele nem lett az üst, ekkor felöntötték vízzel, majd ráerősítették a fedőt, és betették az egészet a tűzbe.

 forró kő, hús, só, zöldség, víz a patakból: ez a recept

Körülbelül fél óráig készült, majd sor került az ünnepélyes felbontásra. Mindenki kapott a kezébe egy meleg követ, aminek állítólag jó hatása van a szervezetre, és amit addig dobáltunk egyik kezünkből a másikba, míg ki nem hűlt.

 a csapat a forró kövekkel és a bögre szafttal

Ezután a hús szaftját bögrékbe öntötték, és ezt -kenyérrel kitunkolva- ettük meg következő fogásként. Számomra ez volt a délután csúcspontja, mert bár igencsak laktató dolog zsírt inni kenyérrel, kétszer töltöttem meg a bögrét.

A szintén a lezárt kondérból kiszedett hús lényegében a desszert volt az ebédhez. Meglepően puhára és porhanyósra sikerült elkészíteni.

Miután mindenki degeszre ette magát két csapatra osztottak minket: következett a futball. Mivel Mongóliában inkább a kosárlabdának, röplabdának és a ping-pongnak van hagyománya, itt inkább a lelkesedést lehetett értékelni, amiben viszont nem volt hiány. A sofőr remeklésének köszönhetően az én csapatom nyert 4-1-re, mi ugrathattuk tehát a vesztes felet.

Egy kis pihenő után elkészült még egy adag hús a most megismert köves módszerrel, aminek a nagy része edényekben utazott haza velünk. A haza vezető úton a jó hangulat, és az elfogyasztott öt üveg vodka hatására végig zengett a tanári kórus, olyan széles repertoárról téve tanúbizonyságot, hogy ismétlés nélkül tudták le a 135 kilométert.

A galéria itt található: picasaweb.google.hu/konyamiklos

A bejegyzés trackback címe:

http://mongolia.blog.hu/api/trackback/id/tr22274469

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.